SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2023. március 16.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

Az infláció az előrejelzések szerint túl sokáig túl magas marad. A Kormányzótanács ezért a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 50 bázisponttal megemeli összhangban azzal az elhatározásunkkal, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. A megemelkedett bizonytalanság miatt még fontosabb, hogy adatfüggő megközelítés vezérelje az irányadókamat-döntéseinket, amelyeket az határoz meg, hogy milyennek ítéljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

Szorosan figyelemmel kísérjük az aktuális piaci feszültségeket, és készen állunk a szükséges válaszlépésekre annak érdekében, hogy megőrizzük az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást az euroövezetben. Az euroövezeti bankszektor reziliens, tőke- és likviditási pozíciója pedig erős. Monetáris politikai eszköztárunk mindenesetre tökéletesen felszerelt ahhoz, hogy az euroövezeti pénzügyi rendszert szükség esetén ellássuk likviditási támogatással, és hogy megőrizzük a monetáris politika zökkenőmentes transzmisszióját.

Az EKB új szakértői makrogazdasági prognózisait március elején véglegesítették, még a közelmúlt pénzügyi piaci feszültségeinek megjelenése előtt. Ezek a feszültségek további bizonytalanságot jelentenek az infláció és a növekedésre vonatkozó alapértékelés tekintetében. Az említett legutóbbi fejlemények előtt a teljes inflációs alappályájára adott prognózist már lefelé módosítottuk, elsősorban az energiaárak előzőleg vártnál kisebb hozzájárulása miatt. Jelenleg az EKB szakértői 2023-ban 5,3%-os, 2024-ben 2,9%-os, 2025-ben pedig 2,1%-os átlagos inflációval számolnak. Az ároldali alapvető nyomás ugyanakkor változatlanul erős. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció februárban tovább nőtt, az EKB szakértőinek számítása szerint 2023-ban átlagosan 4,6% lesz, tehát meghaladja a decemberi prognózisban jelzett ütemet. A későbbiekben a prognózis szerint 2024-ben 2,5%-ra, 2025-ben pedig 2,2%-ra esik vissza, párhuzamosan a múltbeli kínálati sokkokból és a gazdaság újranyitásából eredő felfelé irányuló nyomás fokozatos gyengülésével, és ahogy a szigorúbb monetáris politika egyre inkább fékezi a keresletet.

A 2023-as növekedési alapprognózist átlagosan 1,0%-ra felfelé korrigáltuk, ami egyaránt betudható az energiaárak csökkenésének és annak, hogy a gazdaság reziliensebbnek mutatkozik a nehéz nemzetközi környezettel szemben. Az EKB szakértői ezután mind 2024-ben, mind 2025-ben tovább élénkülő növekedésre számítanak 1,6%-ig, amit alátámaszt a szilárd munkaerőpiac, a javuló bizalom és a reáljövedelmek helyreállása. Ugyanakkor a monetáris politika szigorítása miatt 2024-ben és 2025-ben a növekedés a decemberben prognosztizált ütemnél gyengébben erősödik.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Az euroövezeti gazdaság 2022 negyedik negyedévében stagnált, tehát elkerülte a várt zsugorodást. A lakossági szektor belső kereslete ugyanakkor meredeken visszaesett. A magas infláció, az uralkodó bizonytalanság és a szigorúbb finanszírozási feltételek nyomot hagytak a lakossági fogyasztáson és beruházáson, amely 0,9%-kal, illetve 3,6%-kal visszaesett.

Az alapforgatóköny szerint a gazdaság az elkövetkező negyedévekben előreláthatólag élénkülni fog. Az ipari termelés várhatóan fellendül, ahogy a kínálati helyzet tovább javul, a bizalom folyamatosan erősödik, és a vállalatok ledolgozzák a nagy tömegű teljesítetlen megrendeléseket. Az emelkedő bérek és a csökkenő energiaárak részben ellensúlyozzák a magas infláció miatt számos háztartást sújtó vásárlóerő-veszteséget, mindez pedig támogatni fogja a fogyasztási kiadásokat.

Emellett a munkaerőpiac a gyengülő gazdasági teljesítmény ellenére továbbra is erős. A foglalkoztatás 2022 negyedik negyedévében 0,3%-kal bővült, a munkanélküliségi ráta pedig 2023. januárban 6,6%-kal hosszú múltbeli időszakot tekintve rekord alacsony szinten maradt.

A gazdaságnak a magas energiaárak hatása elleni felvértezését célzó kormányzati támogató intézkedések várhatóan átmenetiek és célzottak lesznek, valamint kialakításuk során arra törekednek, hogy megmaradjanak a kevesebb energiafogyasztás ösztönzői. Az energiaárak csökkenésével és az energiaellátást övező kockázatok visszaszorulásával párhuzamosan fontos az említett intézkedések kivezetésének haladéktalan, összehangolt elindítása. Az olyan intézkedések, amelyek az említett alapelveknek nem felelnek meg valószínűleg felerősítik a középtávú inflációs nyomást, ami erősebb monetáris politikai válaszlépéseket tesz szükségessé. Az EU gazdaságirányítási keretrendszerével összhangban és az Európai Bizottság 2023. március 8-i útmutatásában foglaltaknak megfelelően a fiskális politikákat továbbá úgy kell kialakítani, hogy fokozzák gazdaságunk termelékenységét, és fokozatosan lefaragják a nagy államadósságot. Az euroövezet kínálati kapacitását bővítő szakpolitikai intézkedések – különösen az energiaágazatban – elősegíthetik középtávon az ároldali nyomás enyhítését. Ennek érdekében a kormányzatoknak sürgősen meg kell valósítaniuk a „Next Generation EU” program alatti beruházási és szerkezeti reformterveiket. Az EU gazdaságirányítási keretrendszerének reformját rövid időn belül véghez kell vinni.

Az infláció

Februárban az infláció kissé lement, elérve a 8,5%-ot, ami az energiaárak újabb meredek esésének eredménye. Az élelmiszerár-infláció ezzel szemben tovább emelkedett 15,0%-ig, mivel az energia és az élelmiszeripari termelési tényezők költségének múltbeli megugrása továbbra is átgyűrűzött a fogyasztói árakba.

Ráadásul az alapvető ároldali nyomás továbbra is erős. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció februárban 5,6%-ra emelkedett, és egyéb inflációs alapmutatók is magasan tartózkodtak. A nem energiajellegű iparcikkek inflációja februárban felment 6,8%-ra, ami elsősorban a volt kínálati szűk keresztmetszetek és a magas energiaárak késleltetett hatásainak tudható be. A februárban 4,8%-ra emelkedő szolgáltatásár-infláció továbbra is folyamatosan nő az energiaköltség múltbeli emelkedésének fokozatos áthárítása, a gazdaság újranyitásából eredő felgyülemlett kereslet és az emelkedő bérek miatt.

A béroldali nyomás felerősödött a szilárd munkaerőpiacoknak köszönhetően, és mivel a munkavállalók erőfeszítéseket tesznek, hogy a magas infláció miatt megcsappant vásárlóerő egy részét visszanyerjék. Emellett sok vállalatnak sikerült feltornáznia a profitrátáit az olyan ágazatokban, amelyeket korlátozott kínálat és megugró kereslet jellemez. A hosszabb távú inflációs várakozásokat tükröző legtöbb mutató ugyanakkor jelenleg 2% körül tartózkodik, ennek ellenére indokolt folyamatos nyomon követésük, különösen mivel a piaci alapú inflációs várakozások a közelmúltban volatilisak voltak.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedési kilátásokat érintő kockázatok lefelé billennek el. A tartósan kiélezett pénzügyi piaci feszültségek a vártnál erősebben korlátozhatják a tágabb hitelfeltételeket, és ronthatják a bizalmat. Oroszországnak Ukrajna és népe ellen folyó igazolhatatlan háborúja továbbra is jelentős negatív kockázat a gazdaságra nézve, és ismét felfelé tolhatja az energia és élelmiszer költségét. Az euroövezeti növekedést fékező további hatás lehet a világgazdaság vártnál erőteljesebb gyengülése. Ugyanakkor lehetséges, hogy a vállalatok gyorsabban alkalmazkodnak a nehéz nemzetközi környezethez, és az energiaársokk fokozatos megszűnésével együtt mindez támogathatja a jelenleg vártnál nagyobb növekedést.

Az inflációt érintő felfelé irányuló kockázatok közé tartozik az árazási láncban meglevő nyomás, amely miatt a közeljövőben is a vártnál is magasabbra emelkedhetnek a kiskereskedelmi árak. Az olyan belföldi tényezők, mint a tartósan a célunkat meghaladó inflációs várakozások vagy a vártnál nagyobb bér- és profitráta-emelkedések is felfelé hajthatják az inflációt, többek között középtávon is. Emellett a kínai gazdaság vártnál erőteljesebb regenerálódása is újfent felfelé tolhatja a nyersanyagárakat és a külső keresletet. A lefelé mutató inflációs kockázatok közé tartoznak a tartósan kiéleződött pénzügyi piaci feszültségek, amelyek felgyorsíthatják a dezinflációs folyamatot. A csökkenő energiaárak nyomán szintén enyhülhet az inflációs alapfolyamatokból és a bérekből származó nyomás. A kereslet gyengülése – amelyet többek között a banki hitelezés erősebb lassulása vagy a vártnál erősebb monetáris politikai transzmisszió okozhat – szintén odahathat, hogy az ároldali nyomás, különösen középtávon, kisebb lesz annál, mint amire jelenleg számítunk.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A piaci kamatok a legutóbbi értekezletünket követő hetekben jelentősen megemelkedtek. Az emelkedés azonban az elmúlt napokban erőteljesen ellenkezőjére fordult a súlyos pénzügyi piaci feszültségekkel összefüggésben. Megdrágultak az euroövezeti vállalatoknak nyújtott bankhitelek. A vállalati hitelezés tovább gyengült a kisebb kereslet és a szigorúbb hitelkínálati feltételek nyomán. A háztartások hitelfelvétele is megdrágult, különösen a magasabb jelzáloghitel-kamatok miatt. A hitelfelvételi költségek megemelkedése és az ebből eredő kereslet-visszaesés a szigorodó hitelstandardokkal együtt a háztartási kihelyezések növekedési ütemének további lassulásához vezetett. A gyengébb hiteldinamikával jellemezhető környezetben a pénzmennyiség növekedése – elsősorban a leglikvidebb komponenseknek köszönhetően – meredeken lassult.

Konklúzió

Összefoglalva, az infláció az előrejelzések szerint túl sokáig túl magas marad. A Kormányzótanács ezért a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 50 bázisponttal megemeli, összhangban azzal az elhatározásunkkal, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. A megemelkedett bizonytalanság miatt még fontosabb, hogy adatfüggő megközelítés vezérelje az irányadókamat-döntéseinket, amelyeket az határoz meg, hogy milyennek ítéljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Szorosan figyelemmel kísérjük az aktuális piaci feszültségeket, és készen állunk a szükséges válaszlépésekre annak érdekében, hogy az euroövezetben megőrizzük az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy fennmaradjon a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működése.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.