SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Amszterdam, 2022. június 9.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön. Szeretném megköszönni Knot elnök úrnak a szívélyes vendéglátást, és kifejezni külön hálánkat munkatársainak a Kormányzótanács mai értekezletének kitűnő megszervezéséért.

A magas infláció mindannyiunknak komoly erőpróba. A Kormányzótanács gondoskodik róla, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2%-os inflációs célunkhoz.

Az infláció májusban ismét jelentősen megemelkedett, főként az energia- és élelmiszerárak megugrása, valamint a háború hatásai miatt. De az inflációs nyomás kiszélesedett és fokozódott, ahogy számos áru és szolgáltatás ára erősen megemelkedett. Az eurorendszer szakértői jelentős mértékben felfelé módosították az inflációs alapprognózist, amely szerint az infláció egy ideig nemkívánatos megemelkedett szinten fog tartózkodni. A mérséklődő energiaköltségek, a pandémiával kapcsolatos ellátási zavarok enyhülése és a monetáris politika normalizálása azonban várhatóan az infláció visszaeséséhez vezet. A legfrissebb szakértői prognózis szerint az éves infláció 2022-ben várhatóan 6,8% lesz, majd 2023-ban 3,5%-ra, 2024-ben pedig 2,1%-ra esik vissza – tehát magasabb lesz a márciusi prognózisnál. Ez azt jelenti, hogy az előrejelzési időszak végén várható infláció a prognózis szerint kissé meghaladja a célunkat. Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított inflációs prognózis átlagos értékei 2022-ben 3,3%, 2023-ban 2,8%, 2024-ben pedig 2,3%, tehát szintén magasabbak, mint a márciusi prognózisban.

Oroszország Ukrajnára irányuló indokolatlan agressziója továbbra is megterheli a gazdaságot Európában és azon túl. Fennakadást okoz a kereskedelemben, anyaghiányhoz vezet, és hozzájárul a magas energia- és nyersanyagárakhoz. Az említett tényezők továbbra is csökkentik a bizalmat, és visszafogják a növekedést, különösen a közeljövőben. Ugyanakkor adottak a feltételek, hogy a gazdaság tovább növekedjen, mivel folyamatban van az újranyitás, erős a munkaerőpiac, van fiskális támogatás, és a pandémia alatt megtakarítások halmozódtak fel. Amint a jelenlegi kedvezőtlen hatások lecsengenek, a gazdaság várhatóan újra élénkülni fog. Ezek a várakozások nagy vonalakban tükröződnek az eurorendszer szakértői prognózisaiban, amelyek 2022-ben 2,8%-os, 2023-ban 2,1%-os, 2024-ben pedig 2,1%-os éves reál-GDP-növekedéssel számolnak. A márciusi prognózissal összevetve a várakozásokat 2022-re és 2023-ra jelentősen lefelé, 2024-re pedig felfelé módosították.

Az aktualizált értékelésünk alapján úgy határoztunk, hogy újabb lépéseket teszünk monetáris politikánk normalizálása felé. A folyamat során a Kormányzótanács végig fenntartja az opcionalitást, az adatfüggőséget, a fokozatosságot és a rugalmasságot a monetáris politikában.

Először is úgy határoztunk, hogy az eszközvásárlási program (APP) alatti nettó eszközvásárlást 2022. július 1-jével befejezzük. A Kormányzótanácsnak az a szándéka, hogy az APP keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést teljes egészében továbbra is újra befekteti hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdi az EKB irányadó kamatainak emelését, de mindenesetre addig, ameddig szükséges ahhoz, hogy fennmaradjanak a bőséges likviditási feltételek és a megfelelő monetáris politikai alapállás.

Másodrészt alaposan felülvizsgáltuk azokat a feltételeket, amelyeket az előretekintő útmutatásunk szerint teljesíteni kell, mielőtt megkezdjük az EKB irányadó kamatlábainak az emelését. Az értékelés eredményeként a Kormányzótanács arra a megállapításra jutott, hogy a szóban forgó feltételek teljesültek. Ennek értelmében és a monetáris politikai lépéseink tervezett sorrendjének megfelelően az a szándékunk, hogy a júliusi monetáris politikai értekezletünkön 25 bázisponttal megemeljük az EKB irányadó kamatlábait.

A későbbi időszakot tekintve szeptemberben előreláthatólag ismét megemeljük az EKB irányadó kamatlábait. Ennek a kamatemelésnek a kalibrálása az aktualizált középtávú inflációs kilátásoktól függ majd. Ha a középtávú inflációs kilátások fennmaradnak vagy romlanak, akkor a szeptemberi értekezleten nagyobb emelés lesz a megfelelő.

Harmadrészt jelenlegi értékelésünk alapján arra számítunk, hogy szeptember után megfelelő lesz a további fokozatos, de kitartó kamatemelési pálya. A 2%-os középtávú célunk melletti elköteleződésnek megfelelően a monetáris politika kiigazításának üteme a beérkező adatoktól és attól függ majd, hogyan értékeljük az infláció középtávú alakulását.

A Kormányzótanács megbízatásának keretén belül stresszhelyzetben a monetáris politika eleme marad a rugalmasság minden olyan esetben, amikor a monetáris politikai transzmissziót érintő kockázatok veszélyeztetik az árstabilitás megvalósítását.

A ma hozott döntések teljes bemutatása a honlapunkon megjelent sajtóközleményben olvasható.

Most részletesebben felvázolom, hogy hogyan látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris feltételekre vonatkozó értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

Arra számítunk, hogy a közeljövőben a gazdasági teljesítményt korlátozzák a magas energiaköltségek, a cserearányromlás, a nagyobb bizonytalanság és a magas inflációnak a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét érintő kedvezőtlen hatása. Az Ukrajnában folyó háború és a Kínában ismét bevezetett pandémiás megszorítások újra súlyosbították az ellátási szűk keresztmetszeteket. Ennek nyomán a vállalatok magasabb költségekkel és az ellátási láncolatok zavaraival néznek szembe, továbbá romlottak a jövőbeli kibocsátásra vonatkozó kilátásaik.

Ugyanakkor vannak tényezők, amelyek támogatják a gazdaságot, és ezek várhatóan megerősödnek az elkövetkező hónapokban. A pandémia által leginkább sújtott ágazatok újranyitása és a több ember elhelyezkedését támogató munkaerőpiac is folyamatosan támogatja a jövedelmeket és a fogyasztást. Emellett a pandémia alatt felhalmozott megtakarítások pufferként szolgálnak.

A fiskális politika segíti a háború negatív hatásainak tompítását. A magasabb energiaárak által leginkább sújtott embereket célzott, átmeneti költségvetési intézkedésekkel védik, miközben az inflációs nyomást erősítő kockázatot korlátozzák. A „Next Generation EU” program, a „Fit for 55” csomag és a REPowerEU terv alatti beruházási és szerkezeti reformtervek gyors megvalósítása is elősegítheti az euroövezeti gazdaság gyorsabb, fenntartható ütemű növekedését és globális sokkhatásokkal szembeni nagyobb rezilienciáját.

Az infláció

Az infláció májusban tovább emelkedett, 8,1%-ra. Noha a kormányzatok közbeavatkoztak, és segítettek az energiainfláció lassításában, az energiaárak 39,2%-kal az egy évvel ezelőtti szintek fölött tartózkodnak. A piaci alapú mutatók szerint a világpiaci energiaárak a közeljövőben magasak maradnak, majd bizonyos fokig mérséklődnek. Az élelmiszerárak májusban 7,5%-kal emelkedtek, ami részben annak tudható be, hogy Ukrajna és Oroszország fontos helyet foglal el a világ mezőgazdasági termékeinek fő előállítói között.

Az erősebb ütemű áremelkedés a kínálati szűk keresztmetszetek kiújulásának és különösen a szolgáltatási ágazatokban élénkülő belföldi keresletnek is betudható, ahogy a gazdaság újranyitása folyamatban van. Az áremelkedés egyre inkább kiszélesedik az ágazatok között. Ennek megfelelően tovább emelkedtek a trendinflációs mutatók.

Tovább javul a munkaerőpiac, a munkanélküliség áprilisban hosszú időszakot tekintve alacsony 6,8%-os értékével. A számos ágazatban meghirdetett álláshelyek erőteljes munkaerő-keresletre utalnak. Megkezdődött a bérnövekedés előretekintő mutatókban is tükröződő élénkülése. A gazdaság megerősödése és a felzárkózási hatások idővel várhatóan támogatják a gyorsabb bérnövekedést. Miközben a pénzügyi piacokból és szakértői felmérésekből számított hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója 2% körül van, az ezek cél feletti korrekcióira utaló első jelek alapján indokolt a szoros megfigyelés.

Kockázatértékelés

A pandémiához kapcsolódó kockázatok enyhültek ugyan, de a háború továbbra is jelentős lefelé irányuló növekedési kockázat. Az euroövezet energiaellátásában fellépő további zavarok különösen nagy kockázatot jelentenének, ahogy erről a szakértői prognózis lefelé irányuló forgatókönyvében írnak. Ezenkívül, ha tovább súlyosbodik a háborús helyzet, akkor romolhat a gazdasági szereplők hangulata, felerősödhetnek a kínálati oldali korlátok, az energia- és élelmiszerköltségek pedig tartósan a vártnál magasabb szinten maradhatnak.

Az inflációhoz kapcsolódó kockázatok elsősorban felfelé irányulnak. A középtávú inflációs kilátásokat övező kockázatok közé tartozik a gazdaság termelőkapacitásának tartós romlása, a huzamosan magas energia- és élelmiszerárak, a célunk fölé emelkedő inflációs várakozások, és a vártnál nagyobb béremelések. Azonban, ha a kereslet középtávon esetleg gyengül, ez csökkentheti az ároldali nyomást is.

Pénzügyi és monetáris feltételek

Az inflációs és monetáris politikai kilátások változása nyomán megemelkedtek a piaci kamatok. Ahogy emelkednek a referencia-kamatlábak, megnőttek a bankok finanszírozási költségei, ami különösen a háztartási banki kihelyezések magasabb hitelkamataiban csapódik le. Mindazonáltal márciusban felgyorsult a vállalati hitelezés, mivel továbbra is igény van a beruházások és a működő tőke finanszírozására az emelkedő termelői költségek, a tartósan fennálló kínálati szűk keresztmetszetek és a piaci finanszírozás csökkenésének környezetében. A háztartási hitelezés is megemelkedett, ami a folyamatosan erőteljes jelzáloghitel-igénynek tudható be.

Monetáris politikai stratégiánknak megfelelően a Kormányzótanács elvégezte az évente kétszer esedékes mélyreható értékelést, amelynek tárgya a monetáris politika és a pénzügyi stabilitás közötti összefüggés. A pénzügyi stabilitás környezete a 2021. decemberi utolsó felülvizsgálatunk óta romlott, különösen rövid távon. Különösen a lassabb növekedés, az erősödő költségoldali nyomás, valamint az emelkedő kockázatmentes hozamok és államkötvényhozamok eredményeként tovább romolhatnak a hitelfelvevők finanszírozási feltételei. A szigorúbb finanszírozási feltételek ugyanakkor középtávon csökkenthetik a meglevő pénzügyi stabilitási sérülékenységeket. A bankok, amelyek az év elején még szilárd tőkepozíciókkal és javuló eszközminőséggel rendelkeztek, most nagyobb hitelkockázattal néznek szembe. Az említett tényezőket szorosan figyelemmel kísérjük. Mindazonáltal továbbra is a makroprudenciális politika jelenti a pénzügyi stabilitás megőrzésének és a középtávon megjelenő sérülékenységek kezelésének első védelmi vonalát.

Konklúzió

Összefoglalva, Oroszország Ukrajnára irányuló indokolatlan agressziója súlyosan érinti az euroövezeti gazdaságot, és a kilátásokat még mindig nagy bizonytalanság övezi. De adottak a középtávon folyamatos gazdasági növekedés és a további helyreállás feltételei.

Az infláció nemkívánatos mértékben magas, és várhatóan egy ideig a célunk fölött fog tartózkodni. Gondoskodni fogunk róla, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2%-os célunkhoz. Ennek megfelelően úgy határoztunk, hogy újabb lépéseket teszünk monetáris politikánk normalizálása felé. Intézkedéseink kalibrálása továbbra is az adatoktól függ, és a kilátásokkal kapcsolatos értékelésünk alakulását tükrözi. Készen állunk megbízatásunk keretén belül valamennyi eszközünk kiigazítására – indokolt esetben a rugalmasság beépítésével – annak érdekében, hogy az infláció középtávon a 2%-os célunknál stabilizálódjék.

Készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.