SAJTÓÉRTEKEZLET

Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke

Frankfurt am Main, 2023. szeptember 14.

Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük Önöket a sajtóértekezletünkön.

Az infláció folyamatosan csökken, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad. Eltökélt szándékunk, hogy biztosítsuk az infláció időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. Hogy megerősítsük a cél irányába tett előrelépést, a Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeli.

A mai kamatemelés az inflációs kilátásokra adott értékelésünket tükrözi, amely során figyelembe vesszük a beérkező gazdasági és pénzügyi adatokat, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politika transzmissziójának erősségét. Az EKB szakértőinek euroövezetre vonatkozó szeptemberi makrogazdasági prognózisában 2023-ban 5,6%-os, 2024-ben 3,2%-os, 2025-ben pedig 2,1%-os éves átlagos inflációs rátával számolnak. 2023-ra és 2024-re tehát felfelé, 2025-re pedig lefelé módosították a prognózist. A 2023-24-es felfelé való korrekció főként a magasabb energiaár-pályának tudható be. Az alap ároldali nyomás változatlanul magas, bár a legtöbb mutató lazulni kezdett. Az EKB szakértői kissé lefelé módosították az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs pályára vonatkozó prognózist: 2023-ban átlagosan 5,1%-ra, 2024-ben 2,9%-ra, 2025-ben pedig 2,2%-ra. A régebbi kamatemeléseink transzmissziója továbbra is erőteljesen zajlik. A finanszírozási feltételek tovább szigorodtak, és egyre jobban visszafogják a keresletet, ami fontos tényező az infláció célhoz való visszatérítésében. Ahogy a szigorításunk egyre nagyobb kihatással van a belső keresletre, és mivel a nemzetközi kereskedelmi környezet gyengül, az EKB szakértői jelentősen csökkentették a gazdasági növekedési prognózisokat. Az aktuális várakozás szerint az euroövezeti gazdaság 2023-ban 0,7%-kal, 2024-ben 1,0%-kal, 2025-ben pedig 1,5%-kal bővül.

Aktuális értékelésünk alapján figyelembe vesszük, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteket értek el, amelyek – ha megfelelően hosszú időtartamig fennmaradnak – lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a célunkhoz. Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy az EKB irányadó kamatai megfelelően restriktív szinten legyenek meghatározva addig, ameddig erre szükség van. A jövőben is adatfüggő megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásához. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon alapulnak, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében.

A ma hozott döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben fejtjük ki.

Most részletesebben felvázolom, hogy miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.

A gazdasági teljesítmény

A gazdaság várhatóan az elkövetkező hónapokban is visszafogottan teljesít. Az év első felében összességében stagnált, a legfrissebb mutatók pedig arra utalnak, hogy a harmadik negyedévben is gyengén alakul. Az euroövezet exportja iránti kisebb kereslet és a szigorú finanszírozási feltételek hatása fékezi a növekedést, többek között a gyengébb lakáscélú és vállalati beruházásokon keresztül. A szolgáltatói szektor, amely ez idáig rugalmasan alkalmazkodott, szintén gyengébben teljesít. A későbbiekben a gazdaság fellendülésére számítunk, ahogy a reáljövedelmek várhatóan emelkednek, amit a csökkenő infláció, a béremelések és az erős munkaerőpiac támogat, és mindez serkenti a fogyasztói kiadásokat.

A munkaerőpiac ez idáig a lassuló gazdaság ellenére rugalmasan alkalmazkodott. A munkanélküliségi ráta júliusban 6,4%-kal továbbra is rekord alacsony szinten tartózkodott. Miközben a foglalkoztatás a második negyedévben 0,2%-kal nőtt, a lendülete lassul. A szolgáltatói szektorban is – amely 2022 közepe óta a foglalkoztatás növekedésének motorja – kevesebb új munkahely keletkezik.

Az energiaválság lecsengésével párhuzamosan a kormányzatok folytatják a kapcsolódó támogató intézkedések kivezetését. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a középtávú inflációs nyomás felerősödését elkerüljék, amely egyébként még erősebb monetáris politikai válaszlépéseket kívánna meg. A fiskális politikákat úgy kell kialakítani, hogy termelékenyebbé tegyék a gazdaságunkat, és hogy fokozatosan lefaragják a nagy államadósságokat. Az euroövezet kínálati kapacitását erősítő szakpolitikai programok – amelyeket támogatna a „Next Generation EU” program teljeskörű bevezetése – segíthetnek középtávon az ároldali nyomás enyhítésében, támogatva a zöld átállást is. Az EU gazdaságirányítási rendszerének reformját ez év vége előtt el kell végezni, és a tőkepiaci unió felé való lépéseket fel kell gyorsítani.

Az infláció

Az infláció júliusban 5,3%-ra esett vissza, de az Eurostat gyorsbecslése szerint augusztusban megmaradt ezen a szinten. A visszaesés azért torpant meg, mert júliushoz képest megemelkedtek az energiaárak. Az élelmiszerár-infláció a márciusi csúcshoz viszonyítva visszaesett, de augusztusban még mindig majdnem 10% volt. Az elkövetkező hónapokban a 2022 őszén megfigyelt erős áremelkedések kikerülnek az éves rátákból, ami így lefelé fogja húzni az inflációt.

Az energia- és élelmiszerárak nélkül számított infláció augusztusban a júliusi 5,5%-ról 5,3%-ra csökkent. Az árucikkek inflációja a júliusi 5,0% és a júniusi 5,5% után augusztusban 4,8%-ra csökkent, ami köszönhető a jobb kínálati viszonyoknak, a korábbi energiaár-csökkenésnek és a termelési lánc korábbi szakaszaiban tapasztalható ároldali nyomás enyhülésének, valamint a gyengébb keresletnek. A szolgáltatásárak inflációja kissé lentebb ment, 5,5%-ra, de az üdüléssel és utazással kapcsolatos jelentős kiadások, valamint a nagy bérnövekedés miatt továbbra is magas. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem éves növekedési üteme a második negyedévben mért 5,5%-on állandó maradt. A munkaerőköltségek belföldi éves inflációhoz való hozzájárulása a második negyedévben részben a gyengébb termelékenység miatt megemelkedett, miközben a nyereségek hozzájárulása 2022 eleje óta most először visszaesett.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mérőszáma elindult lefelé, ahogy a kereslet és a kínálat jobban egymáshoz hangolódott, és a múltbeli energiaár-emelések hozzájárulása lecsengőben van. A belföldi ároldali nyomás ugyanakkor erős maradt.

A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója jelenleg 2% körül tartózkodik. Néhány mutató ugyanakkor megemelkedett, ezért indokolt szoros nyomon követése.

Kockázatértékelés

A gazdasági növekedést övező kockázatok lefelé billennek el. A növekedés lassabb lehet, ha a monetáris politika hatásai a vártnál nagyobb erővel érvényesülnek, vagy ha a világgazdaság például a kínai gazdaság további lassulása miatt gyengül. Ezzel ellentétben a növekedés a prognosztizáltnál nagyobb is lehet, ha az erős munkaerőpiac, az emelkedő reáljövedelmek és az enyhülő bizonytalanság nyomán megerősödik az emberek és a vállalkozások bizalma, és többet vásárolnak.

Az inflációt érintő felfelé irányuló kockázatok közé tartozik, hogy kiújulhat az energia- és élelmiszerköltségeket felfelé toló nyomás. A kedvezőtlen időjárási viszonyok és a klímaválság kiszélesedése a vártnál magasabbra tolhatja fel az élelmiszerárakat. A tartósan a célunkat meghaladó inflációs várakozások vagy a vártnál nagyobb bér- és profitráta-emelkedések szintén magasabb inflációt okozhatnak, többek között középtávon is. Ezzel ellentétben a gyengébb kereslet – például az erősebb monetáris politikai transzmisszió vagy az euroövezeten kívüli gazdasági környezet romlása nyomán – az ároldali nyomás enyhüléséhez vezethet, különösen középtávon.

Pénzügyi és monetáris feltételek

A monetáris politikánk szigorítása továbbra is erőteljesen átgyűrűzik a tágabb finanszírozási feltételekbe. A bankok számára tovább drágult a finanszírozás, ahogy a megtakarítók az egynapos betétekből a nagyobb kamatozású lekötött betétekbe csoportosítják át a megtakarításaikat, és ahogy az EKB célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletei kivezetésre kerülnek. A vállalati átlagos hitelkamatok és a jelzáloghitel-kamatok júliusban ismét emelkedtek: 4,9%-ra, illetve 3,8%-ra.

A hiteldinamika tovább gyengült. A vállalati hitelezés júliusban 2,2%-os éves ütemben bővült, tehát a júniusi 3,0%-os ütemnél lassabban. A háztartási hitelezés is veszített a lendületéből: a júniusi 1,7% után 1,3%-kal bővült. A háztartási hitelek az elmúlt három hónap adatai alapján évesített szinten 0,8%-kal visszaestek, ami az euro bevezetése óta mért legnagyobb zsugorodás. A gyenge hiteldinamika és az eurorendszer mérlegének csökkenése nyomán a széles értelemben vett pénzmennyiség (M3) éves növekedési üteme a júniusi 0,6%-ról júliusban példa nélküli alacsony szinte, −0,4%-ra esett vissza. Az M3 évesített alapon az elmúlt három hónapban 1,5%-kal zsugorodott.

Konklúzió

Az infláció folyamatosan csökken, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig túl magas marad. Eltökélt szándékunk, hogy biztosítsuk időben való visszatérését a középtávú 2%-os célunkhoz. Hogy megerősítsük a cél irányába tett előrelépést, a Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal megemeli. Aktuális értékelésünk alapján figyelembe vesszük, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteket értek el, amelyek – ha megfelelően hosszú időtartamig fennmaradnak – lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a célunkhoz. Jövőbeli döntéseinkkel biztosítjuk, hogy az EKB irányadó kamatai megfelelően restriktív szinten legyenek meghatározva addig, ameddig erre szükség van. A jövőben is adatfüggő megközelítést követünk a restrikció megfelelő szintjének és időtartamának meghatározásához.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Most pedig készen állunk a kérdéseikre.

A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.