- MONETÁRIS POLITIKAI KÖZLEMÉNY
SAJTÓÉRTEKEZLET
Christine Lagarde, az EKB elnöke,
Luis de Guindos, az EKB alelnöke
Ljubljana, 2024. október 17.
Jó napot kívánunk! Az alelnök úrral együtt köszöntjük önöket a sajtóértekezletünkön. Szeretnék köszönetet mondani Vasle elnök úrnak a vendégszeretetért, és külön is köszönjük munkatársainak a Kormányzótanács mai értekezletének kitűnő megszervezését.
A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés arról, hogy levisszük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – az inflációs kilátásokról való aktualizált értékelésünket, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét tükrözi. Az inflációról beérkező információk alapján a dezinflációs folyamat jó úton halad. Az inflációs kilátásokra kihatással vannak még a gazdasági teljesítménymutatókra vonatkozó lefelé mutató friss meglepetésadatok. A finanszírozási feltételek eközben restriktívek maradtak.
Az infláció az elkövetkező hónapokban várhatóan megemelkedik, majd a jövő év folyamán visszaesik a célhoz. A belföldi infláció üteme továbbra is magas, ahogy a bérek még mindig erősebb ütemben emelkednek. A munkaerőköltség-oldali nyomás ugyanakkor előreláthatólag fokozatosan tovább enyhül, ahogy a nyereségek részlegesen csillapítják az inflációs hatást.
Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció időben visszatérjen a középtávú, 2%-os célunkhoz. Az irányadó kamatlábakat megfelelően restriktív szinten tartjuk mindaddig, ameddig a cél eléréséhez erre szükség van. A későbbiekben is adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk, amikor meghatározzuk a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.
A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.
Most részletesebben felvázolom, miként látjuk a gazdaság és az infláció alakulását, majd ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről szóló értékelésünket.
A gazdasági teljesítmény
A beérkező információk arra utalnak, hogy a gazdaság a vártnál némileg gyengébben teljesített. Miközben az ipari termelés különösen volatilis volt a nyári hónapok során, a felmérések a feldolgozóipar további zsugorodását jelzik. A szolgáltatásokat illetően a felmérések kis mértékű felfutást jeleznek augusztusban, amit vélhetően az erős nyári turistaszezon támogatott, ugyanakkor a legfrissebb adatok lanyhább növekedésre utalnak. A vállalkozások csak lassan bővítik a beruházásaikat, miközben a lakáscélú beruházások tovább esnek. Az exporttevékenység is meggyengült, különösen az árukivitel tekintetében.
A jövedelmek emelkedtek ugyan a második negyedévben, a háztartások mégis – a várakozásokkal ellentétben – kevesebbet fogyasztottak. A megtakarítási ráta a második negyedévben 15,7% volt, jóval nagyobb, mint a pandémia előtti 12,9%-os átlag. Ugyanakkor a közelmúlt felmérési mutatói a háztartások kiadásainak fokozatos fellendülésére utalnak.
A munkaerőpiac továbbra is rugalmasan alkalmazkodik. A munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4%-kal továbbra is rekord alacsony szinten tartózkodott. Ugyanakkor a felmérések a foglalkoztatás növekedésének lassulását és a munkaerőkereslet további mérséklődését jelzik.
Arra számítunk, hogy a gazdaság idővel megerősödik, ahogy az bővülő reáljövedelmek lehetővé teszik a háztartások fogyasztásának fokozását. A restriktív monetáris politika hatásainak fokozatos lecsengése várhatóan támogatja a fogyasztást és a beruházást. A világgazdasági kereslet bővülésével párhuzamosan az exporttevékenység várhatóan hozzájárul a fellendüléshez.
A fiskális és strukturális programokkal a gazdaság termelékenységének, versenyképességének és rugalmasságának megerősítését kell megcélozni. Ez középtávon segíthet a potenciális növekedést megerősíteni és az ároldali nyomást enyhíteni. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy haladéktalanul konkrét, ambiciózus strukturális programok kövessék azokat a javaslatokat, amelyeket Mario Draghi az európai versenyképesség fokozásáról, Enrico Letta pedig az egységes piac felhatalmazásáról tett. Az EU módosított gazdaságirányítási rendszerének tökéletes, átlátható és haladéktalan bevezetése segíti majd a kormányzatokat a költségvetési hiányok és az adósságmutatók tartós lefaragásában. A kormányzatoknak a középtávú fiskális és strukturális politikai terveikben határozott lépéseket kell tenniük ebben az irányban.
Az infláció
Az éves infláció szeptemberben tovább, 1,7%-ra esett, ami a 2021 áprilisa óta mért legalacsonyabb érték. Meredeken estek az energiaárak éves szinten −6,1%-os ütemben. Az élelmiszerárak inflációja kissé megemelkedett, elérte a 2,4%-ot. Az iparcikkinfláció visszafogott maradt 0,4%-kal, a szolgáltatások inflációja pedig kissé visszaesett 3,9%-ra.
Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója vagy visszaesett, vagy nem változott. A belföldi infláció még mindig megemelkedett szinten van, mivel az euroövezetben továbbra is erős béroldali nyomás uralkodik. A bértárgyalásokon kialkudott bérek növekedési üteme az év hátralevő részében magas és volatilis marad, ami az egyszeri kifizetések jelentős szerepével és a bérkorrekciós folyamat lépcsős természetével magyarázható.
Az elkövetkező hónapokban az infláció várhatóan emelkedni fog, részben mivel a régebbi hirtelen energiaár-csökkenések kikerülnek az éves rátákból. A jövő év folyamán viszont várhatóan visszaesik a célhoz. A dezinflációt várhatóan támogatja az enyhülő munkaerőköltség-oldali nyomás és az, hogy a múltbeli monetáris politikai szigorítás fokozatosan átgyűrűzik a fogyasztói árakra. A hosszabb távú inflációs várakozások legtöbb mutatója 2% körül tartózkodik.
Kockázatértékelés
A gazdasági növekedést övező kockázatok változatlanul lefelé billennek el. A gyengébb bizalom megakadályozhatja, hogy a fogyasztás és a beruházás a várt gyorsasággal élénküljön. Ezt felerősíthetik az olyan geopolitikai kockázatok forrásai mint Oroszország Ukrajna ellen folyó indokolatlan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet, amely az energiaellátást és a világkereskedelmet is megzavarhatja. Az euroövezeti exportcikkek iránti kisebb kereslet – ami betudható például a gyengébb világgazdaságnak vagy a nagyobb gazdaságok közötti kereskedelmi feszültségek kiéleződésének – tovább fékezi az euroövezeti növekedés ütemét. A növekedés akkor is kisebb lehet, ha a monetáris politikai szigorítás késleltetett hatásai a vártnál erősebbnek bizonyulnak. Nagyobb lehet a növekedés, ha a vártnál erőteljesebben bővül a világgazdaság, vagy ha a lazább finanszírozási feltételek és a csökkenő infláció a fogyasztás és a beruházás gyorsabb újraélénküléséhez vezet.
Az infláció a jelzettnél magasabb lehet, ha a bérek vagy a nyereségek a vártnál jobban emelkednek. Felfelé irányuló inflációs kockázat forrásai ezenkívül a kiéleződött geopolitikai feszültségek, amelyek felhajthatják az energia- és teherszállítási árakat a közeljövőben, és megzavarhatják a világkereskedelmet. Emellett a végletes időjárási viszonyok és általában a kibontakozó klímaválság is felfelé hajthatja az élelmiszerárakat. Ezzel szemben az infláció lefelé irányuló meglepetést okozhat, ha a gyenge bizalom és a geopolitikai eseményekkel kapcsolatos aggodalmak megakadályozzák a fogyasztás és a beruházás várt gyorsaságú fellendülését, ha a monetáris politika a vártnál erősebben lefékezi a keresletet, vagy ha a világ többi pontján a gazdasági környezet váratlanul romlik.
A pénzügyi és monetáris helyzet
A rövidebb lejáratú piaci kamatok a szeptemberi értekezletünk óta visszaestek, ami főként a gyengébb euroövezeti gazdasági híreknek és az infláció további csökkenésének tudható be. Miközben a finanszírozási feltételek továbbra is restriktívek, az új vállalati és jelzáloghitelek átlagos kamatai augusztusban kissé lementek, 5,0%-ra, illetve 3,7%-ra.
A legfrissebb bankhitelfelmérésünk szerint a vállalati hitelképességi standardok azután, hogy több mint két éven át fokozatosan szigorodtak, a harmadik negyedévben nem változtak. Ezenkívül a vállalati hitelkereslet két év óta első ízben emelkedett. A vállalati hitelkihelyezések összességében továbbra is visszafogottak, augusztusban éves szinten 0,8%-os ütemben bővültek.
A jelzáloghitel-képességi követelmények a harmadik egymás utáni negyedévben lazultak, ami különösen a nagyobb bankközi versenynek tudható be. Az alacsonyabb kamatok és a jobb lakáspiaci kilátások nyomán a jelzáloghitel-igény erősen megnövekedett. Ennek megfelelően a jelzáloghitelezés kissé megélénkült, növekedési üteme éves szinten 0,6%.
Konklúzió
A Kormányzótanács a mai napon úgy határozott, hogy az EKB három irányadó kamatlábát 25 bázisponttal csökkenti. Közelebbről, a döntés arról, hogy levisszük a betéti rendelkezésre állás kamatlábát – amelyen keresztül a monetáris politika alapállását irányítjuk – az inflációs kilátásokról való aktualizált értékelésünket, az inflációs alapfolyamat dinamikáját és a monetáris politikai transzmisszió erősségét tükrözi. Eltökélt szándékunk biztosítani, hogy az infláció időben visszatérjen a középtávú, 2%-os célunkhoz. Az irányadó kamatlábakat megfelelően restriktív szinten tartjuk addig, ameddig az említett cél eléréséhez szükséges. A későbbiekben is adatfüggő, értekezletről értekezletre való megközelítést követünk, amikor meghatározzuk a restrikció megfelelő szintjét és időtartamát. Nevezetesen a kamatdöntéseink azon fognak alapulni, hogy milyennek értékeljük az inflációs kilátásokat a beérkező gazdasági és pénzügyi adatok, az inflációs alapfolyamat dinamikája és a monetáris politikai transzmisszió erőssége fényében. Előzetesen nem köteleződünk el egy bizonyos kamatpálya mellett.
Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció visszatérjen a középtávú célunkhoz, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.
Most pedig készen állunk a kérdéseikre.
A Kormányzótanácsban egyeztetett pontos megfogalmazás az angol verzióban érhető el.
Európai Központi Bank
Kommunikációs Főigazgatóság
- Sonnemannstrasse 20
- 60314 Frankfurt am Main, Németország
- +49 69 1344 7455
- [email protected]
A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.
Médiakapcsolatok